Mi a kendó?
A kendó tradicionális japán kardvívás, ami a szamuráj hagyományokban gyökerezik. Mostanra egy modern védőfelszerelésben végzett, eszközös küzdősporttá fejlődte ki magát. A felszerelés teszi lehetővé, hogy a páros vívásgyakorlások során teljes erőbedobással, a sérülés veszélyének minimalizálásval lehessen gyakorolni.
Kendó mint harcművészet:
剣道: A kard (ken) útja (do). Az út (道) kifejezés – ebben az összetételben – az önismeret, a tudat fegyelmezésének, megismerésének útját jelenti a kardvívás gyakorlása által. Ezáltal a gyakorló az önmagában lévő és környezetével való harmónia képességét fejleszti.
1975-ben az Összjapán Kendó Szövetség kidolgozta, majd megjelentette a A Kendó eszmeisége és céljai című művet.
Így fogalmazták meg az eszmeiséget:
A kendó eszméje az emberi természet fegyelmezése a japán kard alapelveinek elsajátítása által.
„A kendó gyakorlásának célja:
az elme és a test formálása,
az életerős szellem művelése,
a helyes és szigorú gyakorlás révén
a fejlődésre való törekvés a kendó művészetében,
az emberi becsület és udvariasság tiszteletben tartása,
a másokkal való őszinte bánásmód,
valamint örökké tartó törekvés önmagunk művelésére.
Ezáltal a kendó gyakorlója képessé válik,
hogy szeresse hazáját és embertársait,
hozzájáruljon a kultúra fejlődéséhez,
és előmozdítsa a békét és a jólétet minden ember között.”
Kendó mint versenysport:
Annak ellenére, hogy a kendó gyökerei a tradicionális japán szamuráj kultúráig nyúlnak vissza, magába olvasztva a buddhizmus és sintoizmus bizonyos aspektusait, mára modern sporttá nőtte ki magát. Ez abban nyilvánul meg, hogy egyrészt a gyakorlás többnyire intenzív, sporttudományos alapokra helyezett edzések formájában zajlik, másrészt a versenyzés szerepe és lehetősége is jelentőssé vált.
A versenyzés bár nem kötelező, mégis mindenkit arra bátorítunk, hogy ha elérkezett az ideje, próbálja ki magát egy-egy ilyen megmérettetésen. Ugyanis az éles helyzetekben való helytállás, illetve az arra való törekvés olyan tapasztalatokkal gazdagítja a gyakorlót, amiket edzéskörülmények között rendkívül nehéz vagy nem lehetséges megszerezni. Olyan tapasztalatokról van itt szó, amelyek nem csak a verseny eredmények képében nyilvánulhatnak meg, hanem a kendónk általános minőségében, mind pszichikai, mind taktikai-technikai szinten.
Az egyéni versenyek általában több korosztályban, nemek szerinti bontásban és esetleg különböző fokozatkategóriákban kerülnek megrendezésre. Az egyéni verseny mellett csapatversenyek is vannak. A csapatok létszáma változó lehet, általában 3 vagy 5 fő. A csapatverseny úgy zajlik, hogy a két csapat feláll egymással szemben, majd adott sorrendben vívnak egymással, úgy mint az egyéni versenyszámokban. Az a csapat nyer, aki több győzelmet arat, vagy ha azok száma döntetlen, akkor a szerzett pontok száma dönt. Mind az egyéni-, mind a csapatversenyek jelentős közösségépítő erővel rendelkeznek.
Miért jó kendózni?
A kendó sok aspektusú sport. Az, aki versenyszerűen és az, aki kedvtelésből űzi a sportot is meg találja a számítását.
A kendó egyrészről versenyszerűen űzhető, modern küzdősport, élmezőnnyel és sporttudományos háttérrel, másrészt a japán kultúrában mélyen gyökerező, tradicionális harcművészet, ami egészen a szamurájokig vezethető vissza és az szellemiségükből építkezik.
Hagyományos értékek és reihó
A kendó gyakorlás nem csak a sportolásról szól, hanem a belső fejlődésre is lehetőséget ad. Ez a belső fejlődés megjelenik a koncentrációs képesség növekedésében, az önismeret és a tudatosság fejlődésében. A tudatosság azonban nemcsak önmagunk irányába erősödik, hanem a környezetre és a körülöttünk lévő emberekre is kiterjed.
A hagyományos értékek is fontos szerepet játszanak egy kendóedzésen és egy kendós életében. A kendót egyedül nem lehet gyakorolni, nagyon fontos szerepe van a gyakorlótársnak. A tisztelet az edzők, tanárok azaz senseiek és a tapasztaltabb tanulók azaz sempaiok felé kiemelt hangsúlyt kap. Az edzőkkel és edzőtársakkal kapcsolatos hozzállásnak és viselkedésnek a figyelmesség és egymás megbecsülése az alapja. Ezt hívjuk összességében reihónak, amely formáját tekintve a japán kultúrát követi (pl.: meghajlások). A teremben, dojóban való elhelyezkedésnek is szerepe van. Például az egyik oldal a tanároké és edzőké, amíg a szemközti a tanítványoké. Ezen belül az sem mindegy, ki milyen fokozattal rendelkezik, mióta kendózik, hány éves, stb. Ezek határozzák meg azt a hierarchiát, ami alapján például az edzés elején és végén történő sorakozás sorrendje kialakul.
A reihó gyakorlása segíti a tanulót, hogy az embertársaihoz nemcsak az edzéseken, hanem azokon kívül is a megfelelő tisztelettel és figyelemmel legyen képes viszonyulni.
Sport és egészség
A kendó egy élethosszon át tanulható és gyakorolható sport. Minden korosztály megkaphatja belőle, amire szüksége van. A változatos terhelés révén sokoldalú fittség kialakulását segíti elő.
Gyerekek esetében képességeik megalapozását és fejlődését segíti elő. A kendó gyakorlás fejleszti az erőnlétet (erő, gyorsaság, állóképesség), a mozgáskoordinációt és a koncentrálóképességet. A koncentrálásra való képesség nagy fontossággal bír a gyerekek életében, segíti az iskolai teljesítményüket.
A junior és fiatal felnőtt korosztály megtapasztalhatja saját fizikai korlátait és azoknak kitolását. Ehhez biztonságos körülményeket és közeget nyújtunk. A fiatalok megtapasztalhatják, mennnyivel többre képesek, mint azt gondolnák. Ez egyrészt jó hatással van pszichésen, mivel az élet más területein is magabiztosabban érhetnek el eredményeket. Másrészt megalapozza a sportos, fitt fizikumot, ami az egészségmegőrzés szempontjából az ember egész életében nagy fontossággal bír.
A felnőtt és senior korosztálynak rendszeres és az egész testet átmozgató gyakorlást biztosít. A felnőttkorban kezdő sportolók is tudnak versenyezni és eredményeket elérni, még ha a hangsúly általában el is tolódik az egészségmegőrzés (mozgás által a vérkeringés javítása, a kerigési redszer és a gerinc jó álapotának fenntartása, mentális állapot segítése) és a gyakorolás és testmozgás öröme felé.
A kendó ezerarcú sport és a folyamatos fejlődés lehetőségét nyújtja.
Ebben a két videóban egy japán nő és egy japán férfi beszélnek a kendóról, érdemes megnézni őket, ha a kendó gyakorlás elkezdésén gondolkodsz!
Felkeltette az érdeklődésed a kendó és kipróbálnád magad benne? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és gyere le hozzánk egy próba edzésre!